M�hnyakr�k akkor alakul ki, amikor a m�hnyak sejtjei szab�lyozatlan oszt�d�sba kezdenek. A m�hnyakr�k kialakul�s�t t�bbnyire a m�hnyak felsz�n�t bor�t� h�m k�l�nf�le s�lyoss�g� elv�ltoz�sai el�zik meg. � A m�hnyakr�k �ltal�ban igen lassan fejl�dik. Korai form�j�ban rendszerint egy�ltal�n nincsenek t�netei. Az els� panaszok �ltal�ban akkor jelentkeznek, amikor a fejl�d� daganat m�r besz�rte a m�hnyak izom�llom�ny�t �s/vagy r�terjedt a k�rnyez� sz�vetekre is. � A m�hnyakr�kot csaknem minden esetben a hum�n papillomav�rus (HPV) r�kkelt� t�pusai okozz�k. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fert�z�d�tt, ann�l azonnal ki is alakulna a daganat. A legt�bb HPV-fert�z�s ugyanis 12-18 h�nap alatt elm�lik a szervezet term�szetes immunv�dekez�se k�vetkezt�ben. � N�gy�gy�szati sz�r�vizsg�laton �vente aj�nlott r�szt venn�nk (b�r az OEP csak a 3 �vente elv�gzett sz�r�vizsg�latokat t�mogatja). Ezt eg�sz�ti ki a v�d�olt�s, amely a HPV-fert�z�s kialakul�s�t akad�lyozza meg. Ha az olt�s id�pontj�ban m�g nincs jelen a v�rus, akkor a vakcina sz�z sz�zal�kos hat�konys�ggal v�d a m�hnyakr�k k�s�bbi kialakul�sa ellen.
A HPV azért is veszélyes, mert a rákkeltő típusával való fertozodés után a szervezet immunrendszere nem elég eros a további fertőződésektől való védelemhez. A védő funkciók ráadásul az idő előrehaladtával gyengülnek, a fertőzések, nagyobb eséllyel válnak tartóssá, így a daganat keletkezésének is megnő a valószínűsége. Mi is pontosan a méhnyakrák? A 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta világszerte A méhnyak A méhnyak a méh keskeny nyakának a vége, melynek egy kis nyílása van a hüvelybe, ami lehetővé teszi a menstruációs vér átjutását. Amellett, hogy a menstruáció során lehetővé teszi a vér elfolyását, a méhnyak szűrőként is működik. Segít megakadályozni, hogy fertőzések jussanak be a méhbe. A méhnyak fontos szerepet játszik a szülés alatt is, amikor kinyílik, hogy elősegítse a baba megszületését. Egy egészséges méhnyak A sejtek kissé vékonyabbak a méhnyak csatorna falán A sejtek enyhén vastagabbak a méhnyak külső részén A betegség A méhnyakrákot a human papilloma vírus bizonyos típusai okozzák.
A t�netek rendszerint akkor jelennek meg, ha a r�k besz�ri a m�hnyak izom�llom�ny�t, �s/vagy r�terjed a k�rnyez� sz�vetekre is. A leggyakoribb t�net abnorm�lis v�rz�s a menstru�ci�s id�szakok k�z�tt, vagy k�z�s�l�s ut�n. Egy m�sik gyakori t�net a szokatlan h�velyfoly�s. Hum�n papill�mav�rus (HPV) HPV: a m�hnyakr�k legf�bb kock�zati t�nyez�je A m�hnyakr�kos megbeteged�sek h�tter�ben leggyakrabban egy szexu�lis �ton terjed� fert�z�s, a hum�n papill�mav�rus (HPV) �ll. A fert�z�st a szervezet legt�bbsz�r legy�zi, n�h�ny esetben azonban tart�san megmarad a v�rus. K�ros elv�ltoz�st az azonos t�pussal val� hossz� id�n �t tart� fert�z�s okozhat, 5-8 �v alatt. Az id�ben felismert HPV-fert�z�s �s a m�hnyakelv�ltoz�s j�l kezelhet�, a betegs�g ilyenkor m�g minden esetben meggy�gy�that�. Kezel�si eredm�nyek Jav�tja a t�l�l�st a gy�gyszeres �s a sug�rter�pia kombin�lt alkalmaz�sa Egy �tfog� elemz�s meger�s�tette azt a kor�bbi tapasztalatot, miszerint a sug�rkezel�s mellett alkalmazott kemoter�pia jav�tja a t�l�l�si es�lyeket m�hnyakr�kos n�kn�l.
Jelenleg 1500 v�d�n� v�gezhet m�hnyaksz�r�st az orsz�gban. A m�hnyakr�k diagn�zisa A m�hnyak m�szeres vizsg�- lata �s a sz�vetmintav�tel A m�hnyakr�k kimutat�s�ra a m�hnyak m�szeres vizsg�lata - a kolposzk�pia - �s a v�konyt�vel t�rt�n� sz�vetmintav�tel - a biopszia - is alkalmas, de csak az ut�bbi jelent val�ban biztos m�dszert. Ha a sz�vetmintav�tel sor�n igazol�dik a m�hnyakr�k, �jabb vizsg�latokat v�geznek az esetleges �tt�tek jelenl�t�nek meg�llap�t�s�ra. Teljes biztons�ggal megel�zhet�v� v�lt a m�hnyakr�k A citol�gia nem el�g - a m�hnyakr�k sz�r�se csak a HPV v�rus sz�r�s�vel lehet teljes Magyarorsz�gon egy olyan komplex sz�r�st fejlesztettek ki MEDSERV+ n�ven, amely seg�ts�g�vel szinte teljes biztons�ggal megel�zhet� a m�hnyakr�k, ugyanis a MEDSERV+ kombin�lt sz�r�vizsg�lat a lehet� legkevesebb hibalehet�s�ggel vizsg�lja a m�hnyakr�k kialakul�s�nak ok�t, a HPV fert�z�tts�get is. Mir�l ismerhet� fel a m�hnyakr�k? A m�hnyakr�k t�netei Korai form�j�ban a m�hnyakr�k nem okoz panaszokat.
6 A szeméremtesti (vulva) rák általában lassan, több év alatt alakul ki. 6 Amennyiben bármilyen csomót, színbéli elváltozást vagy nem szűnő viszketést tapasztal a szeméremtest bőrén, vagy nem gyógyuló fekély, seb található a vulva bármely részén, esetleg menstruációval nem összefüggő vérzés jelentkezik, mindenképp forduljon nőgyógyászához, hogy mielőbb fény derüljön az elváltozás okára. 6 A hímvesszőrák szerencsére nagyon ritka, de beszélnünk kell róla, hiszen hajlamosító tényezőként tartják számon a HPV fertőzést is. Az esetek több mint felében későn fordulnak orvoshoz a páciensek, mert akár hónapokat várnak a tünetek megjelenése után. A péniszrák tünetei lehetnek az alábbiak: kinövés, elszíneződés vagy hámhiány, amelyek leggyakrabban a makkon (48%) és a fitymán (21%) tűnnek fel először, az ezeken a területeken tapasztalt viszketés és égő érzés, valamint a lágyéknál érzett duzzanat is lehet intő jel, amely rosszindulatú elváltozást jelezhet. 7 Végbélnyílás körüli daganatok A végbélnyílás körüli (anális) rák egy olyan viszonylag ritka ráktípus, amely közvetlenül a végbél kimeneti nyílását körülvevő szövetekből indul ki, tehát nem összekeverendő a vastagbél- és végbélrákokkal.
A vakcina bead�sa els�sorban a nemi �let megkezd�se el�tt, 12-13 �ves korban javasolt. Ennek a koroszt�lynak 2014-t�l k�telez�en felaj�nland� �s ingyenes lesz a HPV-olt�s. Mik a m�hnyakr�k kezel�si lehet�s�gei? A val�ban kor�n - nulladik st�diumban - felfedezett m�hnyakr�k t�l�l�si ar�nya sz�z sz�zal�kos. � Hogyan folyik a m�hnyaksz�r�s? Citol�giai mintav�tel �s az eredm�nyek �rt�kel�se Magyarorsz�gon a m�hnyaksz�r�s alkalm�val citol�giai, azaz sejtmint�t vesznek. HPV-vizsg�latot automatikusan nem v�geznek. A minta kenet form�j�ban eljut egy citol�giai laborat�riumba, ahol azt mikroszk�p alatt megvizsg�lj�k, �s olyan sejteket keresnek, amelyek a r�kot megel�z� vagy r�kos elv�ltoz�sra utalhatnak. HPV-gyan� eset�n HPV-vizsg�lattal lehet eld�nteni, hogy val�ban fert�z�sr�l van-e sz�, �s pontosan a HPV melyik t�pus�r�l. V�d�n�i m�hnyaksz�r�s: 54 ezer n� vett r�szt a vizsg�laton az elm�lt k�t �vben A v�d�n�i m�hnyaksz�r�s c�lja, hogy a n�k lak�hely�kh�z k�zel, az alapell�t�s keret�ben �rhess�k el ezt a sz�r�vizsg�latot.