A házasságból vagy azon kívül született gyermek szülői felügyelet alatt áll (kivéve a gyámságot). A gyermekelhelyezésként ismert eljárást az új Ptk. Családjogi könyve megszüntette. Jelenleg a szülőknek a szülői felügyelet kérdésében kell dönteniük, és nem arról, hogy kinél helyezik el a gyermeket. A gyermekelhelyezés kizárólag abban az esetben merülhet fel, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlása veszélyezteti a gyermek érdekeit, és a bíróság a gyermeket másnál helyezi el, feltéve, ha az elhelyezést ő maga is kéri. A gyermek lakóhelye a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelyéhez igazodik. A szülői felügyeleti jog gyakorlója A szülői felügyeleti jogot mindkét szülő gyakorolja. A válásnál a szülők közösen kérhetik, és megállapodhatnak arról, hogy a szülői felügyeleti jogot a jövőben is együtt gyakorolják. Ha a közös megegyezéses válásnál közös szülői felügyeletben állapodnak meg a szülők, a gyermek lakóhelyét meg kell határozni, de a kapcsolattartásról nem kell rendelkezni. Ez nem azt jelenti, hogy az egyezségen kívül a szülők – akár szóban, akár írásban – ne állapodhatnának meg a kapcsolattartás rendszeréről.
A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Másrészről a bíróság korlátozhatja vagy akár meg is vonhatja a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát. Összegzés Fentiek azt eredményezik tehát, hogy az a szülő sincs kizárva a gyermekeket érintő valamennyi döntésből, aki a gyermekektől külön él. Mindez azonban nem csak jog, hanem kötelezettség is, amelyet mindkét szülőnek be kell tartania. Ha kérdése van a szülői felügyelet gyakorlását, vagy az Önt megillető jogokat illetően, keressen minket!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A szülők gyerekfelügyeleti jogukat alapesetben közösen gyakorolják, de mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Az alábbiakban bemutatjuk, az elmúlt időszakban hogyan változott a gyermekelhelyezés intézménye, s hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán. Mivel jogállás tekintetében elhagyott kiskorú nem létezik, így a szülő – ennek hiányában a gyám – kötelező erővel tölti be ezt a szerepet, vagyis az ő feladatuk a gyermekről való gondoskodás és a vele kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, s a jogok gyakorlása is. Szülők esetében a polgári törvénykönyv (Ptk. ) a szülői felügyeletet tekinti alapvetőnek, amelyben azonban fontos megjegyezni, hogy a szülők (mint apai és anyai státuszt betöltő személyek) egyenlők egymással. A szülői felügyeleti jogot tehát alapesetben közösen gyakorolják.
A gyermekhez való ragaszkodás, az érzelmi kapcsolat megléte nagyon fontos és külön vizsgálandó, hiszen egy szeretetkapcsolat adhatja meg azt a lelki, érzelmi szükségletet, ami a későbbi boldogulás alapja lehet, személyiségfejlődésének pedig alappillére. A gyakorlatban sajnos sokszor látni, hogy az egyik fél kizárólagos szülői felügyeletet szeretne gyermeke felett, vagy legalábbis közöset, úgy, hogy nincs meg az a kötődés, amire a gyermeknek szüksége van. Az ilyen esetekben különösen hasznos a szakértő véleménye, mely a bíróság számára mérlegelési alapot adhat. Figyelembe kell venni a gyermek lakhatásának biztosítását, fejlődésének megfelelő iskolázás lehetőségét, illetve az anyagi helyzet alakulását is. Fontos továbbá a gyermek életében a stabilitás: az állandó környezetváltozás, költözés, gyors ütemben váltakozó párkapcsolatok személyiségfejlődésére károsan hatnak. Önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe a bíróság ítéletében. Elrettentő példaként szeretnék felhozni egy külföldi ügyet, melyben az édesapa olyannyira szerette volna bizonyítani az édesanya alkalmatlanságát a szülői felügyeleti jog gyakorlására, hogy felbérelt egy harmadik személyt, hogy a gyermek arcát savval károsítsa meg, mikor a gyermek mellett éppen nincs ott édesanyja.
A gyermekétől különélő szülőnek - annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel - joga és egyben kötelessége is, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn, illetve rendszeresen érintkezzen vele. (Ez a jog azonban nem illeti meg, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. ) A gyermeket nevelő személyeknek pedig kötelességük, hogy e kapcsolattartás zavartalanságát biztosítsák. A kapcsolattartásról a szülők, illetve a szülő és a gyám megegyezhetnek, ilyen egyezség hiányában a gyámhatóság fog a kérdésben dönteni. Ha házassági vagy a gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, és a szülők nem egyeztek meg a kapcsolattartás kérdésében, a bíróság fogja erről határozni. A szülői felügyelet bíróság általi megszüntetése [ szerkesztés] A szülői felügyeletet a bíróság megszünteti: ha bizonyítottnak találja, hogy a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát (például testi jólététét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését) súlyosan sérti, vagy veszélyezteti; vagy ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein, önhibájából nem változtat.
Ha a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (például leggyakrabban az iskola kijelölésében) a szülők nem tudnak megegyezni és közös döntést hozni, abban az esetben a gyámhatóság döntése lesz a mérvadó. Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. A vagyoni elégtétel szabályai Vagyoni elégtétel néven bevezetik a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálást. 2021. július 15. A büntetés megkezdésének elmulasztásakor vizsgálni kell az elítélt felróható magatartását A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.
Továbbá nem kezelhetik a szülők azt a vagyont sem, amelyet a szülő a gyámhatóságnak az erre kötelező határozata alapján átadott. A gyermek törvényes képviselete alapján a szülő a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben jogosult és köteles is képviselni. Természetesen ez nem terjed ki olyan jognyilatkozatokra, amelyeket a gyermek önmaga is meg tud tenni, valamint ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között, abban az esetben kizárt a képviselet. Ez utóbbi esetben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki. A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás is a szülőket illeti meg. A szülő azonban nem köteles ilyen jellegű nyilatkozatot tenni, és csak a szülői felügyeletet gyakorló szülők rendelkeznek ilyen jogosítvánnyal. Akinek szünetel a szülői felügyeleti joga, vagy akinek megszűnt ez a jogosítványa, nem illeti meg az a jog, hogy gyámot nevezzen halála esetére vagy kizárjon valakit a gyámságból. Amikor csak az egyik szülő gyakorolja felügyeleti jogot A fenti jogosultságok és kötelezettségek a szülők elválása folytán eltérően alakulhatnak.
A szülői felügyeleti jog A szülői felügyelet tartalma körében a Ptk. a Negyedik Könyvben részletesen rendezi a részjogosítványokat, így a gyermek nevének meghatározását, a gyermek gondozását és nevelését, a gyermek vagyonának kezelését, és a gyermek törvényes képviseletét. Ezen felül a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás tartozik még a szülői felügyeleti jogok körébe, amelyeket a gyámságról szóló ötödik rész tartalmaz. Tehát a szülői felügyeleti jog széles jogosultságokat, ugyanakkor kötelezettségeket is tartalmaz mindkét szülőre nézve. A gyermek nevének meghatározása körében fontos, hogy a névről már a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozniuk kell a szülőknek, azonban a továbbiakban a gyermek nevének módosítása is a felügyeleti jogok körébe tartozik. pontos irányt mutat, milyen szabályok mentén határozható meg a gyermek neve, amelytől eltérni nem lehetséges. A gyermek gondozása, nevelése a szülői felügyelet legfontosabb részjogosítványa, hiszen ide tartozik a gyermek megélhetésének és felnevelkedésének biztosításán túl lakóhelyének és tartózkodási helyének megválasztása is.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések köre A fentiek alapján tehát a különélő szülő sincs kizárva a gyermekkel kapcsolatos minden döntésből, azonban lényeges, hogy mik tartoznak a gyermek sorsát érintő fontos kérdések körébe. Idetartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, továbbá iskolájának, életpályájának megválasztása, valamint a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, illetve állampolgárságának megváltoztatása. [htmlbox Polgári_jog_folyóirat] A fentiek a Ptk. szerint alapvető jogosultságai és egyben kötelezettségei a különélő szülőnek, azonban a bíróság korlátozhatja, illetve meg is vonhatja bármelyik döntési jogot, ha a gyermek érdeke szerint erre szükség mutatkozik. Ugyanakkor a bíróság nem csak szűkítheti, hanem tágíthatja is eme jogosultságokat a különélő szülő számára, hiszen feljogosíthatja őt a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő bizonyos feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására is.