"A tudás átadható, a bölcsesség azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet. " Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. kerület Libri Mammut Könyvesbolt 5 db alatt Budapest, XXII. kerület Campona Könyvesbolt A termék megvásárlásával kapható: 284 pont 2+1 3 999 Ft 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 5% 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 2 990 Ft 2 840 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont 2 999 Ft 2 849 Ft Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Bővebb ismertető " A tudás átadható, a bölcsesség azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet. " A mű Máté Gábor előadásában hallható.
(9 idézet) Európa Könyvkiadó Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író hindu regéjét, és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp , az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. Tovább... Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez ami egyúttal az igazi boldogság.
Hallgatni is csak azok tudják, akik, ahogyan Sziddhárta is, sokáig élték az e világi, gyönyörű életet, és mégsem váltak részesévé annak. Akiknek a világ fiai, a "gyermekemberek" egy kicsit még mindig vagy már idegenek. Aki otthon van a világban, az nem érti, mit akar Hesse, annak 300 perc bölcselkedésnek, unalmas, ezoterikus okoskodásnak hathat az egész. Még akkor is, ha kötelezően Hesse-rajongó, és akkor is aléltan hallgatja a hangoskönyv utolsó tételét, amelyben maga a nagy Hermann Hesse beszél ékes németséggel a kenyérről, ha esetleg nem is érti.
Különböző okokból és más-más módon, de több diák is idejekorán távozik a kolostorból, ami világosan jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben a nagy tekintélyű maulbronni iskolában. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a regényt a hitleri Németországban betiltották, hiszen Hans Giebenrath - és a többi diák - története végső soron az egyformaságot, az egyéniség feladásával járó alázatos engedelmességet, az állam szolgálatának elsődlegességét hirdető iskola rendszer és általában a német nevelési elvek nyilvánvaló kritikája. Másfelől a Kerék alatt persze jóval több is ennél: egy szilárd erkölcsi alapokon álló, érzékeny tollú fiatal író hitvallása az ember élethivatásáról. Az ember úgy, ahogy a természet megteremtette, kiszámíthatatlan, rejtélyes, veszélyes lény. Ismeretlen hegyekből előtörő áradat, út és rend nélküli őserdő. S ahogy az őserdőt is meg kell ritkítani, tisztítani és erőszakkal korlátok közé kell szorítani, úgy az iskola dolga, hogy megtörje, legyőzze és erőszakkal korlátozza a természetes embert; az iskola dolga, hogy hivatalosan jóváhagyott alapelvek szerint mindenkiből hasznos tagot faragjon a társadalom számára, s hogy életre keltse bennük azokat a tulajdonságokat, melyek teljes kifejlesztését végül a kaszárnya gondos nevelésére bízza.
Hesse 1919-ben, egy évvel az első világháború katasztrófája után kezdi írni a Sziddhártát. A közhangulatot, a szellemi életet a kultúrpesszimizmus, a dekadencia jellemezi. Hessét az útkeresés ösztönzi, a szellem – lelki megújhodás lehetőségeit keresi, ez vezeti az idegen, keleti kultúra világába. A Sziddhártát 42 nyelvre fordították le és napjainkig több millió példányt adtak el belőle. Sziddhárta, a buddhizmus megalapítója – mint általában a keleti vallások központi alakjai – társadalomtól elfordult, önmagát kereső ember. Sziddhárta története megszólít minden fogyasztói társadalomtól megcsömörlött embert, többek között ezért vált világszerte kultikus könyvvé és aktuálisabb napjainkban, mint valaha.