Az "Egyszer az életben" voltaképpen egy nekrológ, melyet Bencsik Sándor emlékére írtak. Az album címadó dala egyfajta kombinációja az anekdotának, és Schuster Lóránt látogatásának a Kennedy Űrközpontban, ahol két filmet látott, s mely nagy hatással volt rá. Ezek hatására keletkezett a dal a bolygóról, amely a világegyetem hatalmasságában olyan kicsi, és mégis egymást ölik rajta az emberek. Az "Örökké szeress" egy romantikusabb, ugyanakkor a kilátástalanságot is kifejező szám, Schuster akkori érzelemvilágára reflektálva. A "Dugjatok a 220-ba" a vidéki diszkóbalesetekről szól, amikor a buliból hazafelé tartó fiatalok részegen, bedrogozva fának rohannak az autójukkal. A "Kiveszőben vagyok" dalszövege kettős értelmű: egyfelől a csökkenő születésszámra reflektál, másrészt arra, hogy ekkoriban kezdett el szép lassan eltűnni a korábbi nagy magyar rockgeneráció. A "Ha újra kezdeném" egy ballada, egy soha meg nem született kisgyerekről, akit el kellett vetetni, Schuster számára személyesen és általánosságban is fájdalmas dologként.
Az első kadású CD hátlapján egy fénykép látható, amelyen a Babolcsai néninek öltözött Schuster Lóránt a zenekar többi, földbe ásott tagját kapálja. Érdekesség, hogy a fénykép régebbi, ahhoz képest megváltozott a zenekar felállása, így a kilépett Donászy Tibor feje helyére számítógéppel retusálták oda Mareczky Istvánt. Az album a címét egy régi anekdota alapján kapta, mely szerint a falu bolondja világos nappal a főtéren "saját intim testrészével van intenzíven elfoglalva". Az épp arra járó Babolcsai néni szemrehányó, rosszalló kérdésére érkezik a válasz: "Ez az élet, Babolcsai néni! ". Az LP-kiadás belső tasakjára került a már említett fénykép eredeti változata, továbbá Viszt György alkotásai, és a dalszövegek. A nyitódal, a "Szívpörkölt" az Asszony-sorozat második darabja, lényegében az "Asszonyt akarok" folytatása, a férfi-női viszonyt boncolgatja, a nők "elsárkányosodását" feszegetve. Az "Embered voltam" története egy öreg kutyáról szól, akinek utolsó útja az orvoshoz vezet, ahol elaltatják.