A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre, továbbá a többes hivatkozások (például diszkrimináció és joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye) esetén mik lehetnek az elhatárolás szempontjai. Jelen cikk a joggyakorlat-elemző csoport néhány fontos megállapítását ismerteti. [1] Bevezető gondolatok A joggal való visszaélésre történő hivatkozás elutasításának tipikus esetei A joggal való visszaélés elhatárolása egyéb rendelkezésektől Az indokolás mellőzése, valamint a tételes jogszabályi rendelkezésbe ütközés Bizonyítási kérdések A joggal való visszaélés és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Záró gondolatok A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.
A bíróság a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adott, és tekintettel arra, hogy az alperes ezt követően sem hagyta el az ingatlant, vele szemben ezen meghatározott cselekmény végrehajtása iránt jelenleg nemperes végrehajtási eljárás is folyamatban van. További felvilágosítás a Szegedi Törvényszék Sajtóosztályától kérhető. Közérdeklődésre számot tarthat: