Jogi személy jogalanyisága • Történeti előzmények Relatív jogképesség – abszolút jogképesség (Ptk. 1977. évi módosítása) • Főszabály Ptk. 28. § (4): Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, j. sz. jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Jogi személy létrejötte • Ptk. csak a közös min. feltételek • 29. § (2) bek. : jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. (mindhárom keletkezési módban közös az állami elismerés szükségessége) • Egyes jogi személyekre speciális szabályok (külön jogszabályokban) Jogi személy létrejötte • Legtöbb esetben még szükséges az állami nyilvántartásba vétel (cégnyilvántartás: gt., kht., állami vállalat, leányvállalat) (bírósági nyilvántartás: egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) konstitutív, ex nunc hatályú Jogi személy létrejötte alap bejegyzés – utólagos bejegyzés abszolút hatályú – relatív hatályú Jogi személy megszűnése Ptk.
általános szabályainál nincs, az egyes személytípusok külön szabályainál vannak Jogi személy képviselete Képviselet három fajtája: törvényes, szervezeti, jogügyleti Törvényes képviselet Törvény, bírósági határozat, vagy hatósági rendelkezés állapítja meg valamely cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a Ptk. 220. §-ban szabályozott jogi személy képviseletét. Szervezeti képviselet Jogi személy alapító határozatában, vagy okiratában foglalt képviselet. Jogügyleti képviselet Fő formája: meghatalmazás Meghatalmazással a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében akaratnyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon. Jogi személy képviselete Törvényes vagy szervezeti (ezek egyike szükségszerű) Ptk. 29. § (3) bek. : A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Szervezeti egység jogi személyisége és képviselete Szervezeti egységnek minősül: gyáregység, fiók, telep, üzem, iroda, helyi kirendeltség vagy csoport, alapszerv, szakosztály stb.
2021-06-06 A személyhez fűződő jogok védik a személyt az illetéktelen beavatkozásoktól, amelyek a környezete felől érkeznek. Ide sorolhatjuk a névjogot, amely annyit jelent, hogy jogunk van a saját nevünkhöz. Jogunk van birtokolni, jogunk van megváltoztatni. Ezt senki el nem veheti tőlünk. A jó hírnév védelméhez is jogunk van, ha valaki le akar járatni nyilvánosan, nyugodtan lehet a bírósághoz fordulni. A titokvédelem a következő. Ha bármilyen olyan információval rendelkezünk, amelyet csak mi tudunk és nem akarunk továbbadni és valaki ezt megsérti (például ellopja egy közösségi profilunkhoz tartozó jelszavunkat), akkor megsértette a személyi jogunkat. Amennyiben valaki fel akarja használni a képeinket vagy egy hangfelvételt a beleegyezésünk nélkül, akkor az is megsértette a személyi jogainkat és ebben az esetben is élhetünk a per lehetőségével. Ide tartozik még a magánlakáshoz való jog, a személyes adatok védelme, a hátrányos megkülönböztetés védelme, a lelkiismereti szabad garantálása, a testi épség és egészség védelme.
Személyek joga Jogi személyek Elhatárolások Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül) • Jogi személyek • Jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezetek • Állam • Helyi önkormányzat Nem természetes személyekre vonatkozó jogforrások • Ptk. : - állam - jogi személyek általános - egyes jogi személyek különös szabályait - alapítvány • Külön törvények: - szövetkezet, gt., erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat Jogi személyre vonatkozó elméletek Szászy-Schwarz Gusztáv célvagyon elmélete: minden vagyon egy bizonyos cél vagy érdek szolgálatában áll. Ez a cél az, ami a vagyont összetartja. Moór Gyula beszámítási elmélete: jogi személy lényege, hogy az egyes emberek cselekedeteit a jog nem nekik maguknak, hanem a jogi személyeknek számítja be. Ennyiben tehát a jogi személy a tételes jog alkotása, azzal szoros kapcsolatban áll. Jogi személy meghatározása Létrejöttéhez állami elismerés szükséges Definíció: Állam az erre irányadó szabályok szerint jogi személynek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szerveket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek.
Továbbá a becsületünket sem sérthetik meg, ahogyan az emberi méltóságunkat sem, ahogy kegyeleti joggal is rendelkezünk. Természetesen vannak olyan jogaink, amelyeket nap mint nap megsértünk/megsértenek, jó tudni, hogy milyen jogaink vannak és hogy a törvény mindenféle olyan beavatkozástól véd, amelyek sértik a személy integritását. Azt ki kell emelni, hogy a személyhez fűződő jogok csupán azokra az emberekre vonatkoznak, akik élő emberek, ami annyit jelent, hogy a halottak nem rendelkeznek személyhez fűződő jogokkal. Kapcsolódó címkék... Ezt mindenképpen olvasd el! Büntetőjogi kegyelem Biztosan mindenki hallotta a nagy port kavart 2002-es Simek Kitty-esetet, ami annyira megosztotta a közvéleményt, …
Főszabály: nem jogi személy (Ptk. 30. § (1) bek. ) Kivétel: jogszabály, vagy annak felhatalmazása alapján alapító határozat vagy okirat Szervezeti egység képviselőjének nyilatkozata Jogi személy belső jogviszonyaiban a szervezeti egység önállóan járhat el – egység vezetője e körben a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. Alkalmazott képviseleti jogköre Ún. vélelmezett képviselettel ruházza fel a Ptk. a bolti alkalmazottat. Ptk. § (1) Ha az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottja vagy tagja – tesz az üzlet körébe tartozó jognyilatkozatot – érvényesnek kell tekinteni.