Szívó mélységhez tartozó szállítási teljesítmények: -2 méterről: 66 liter/perc 2, 1 bar nyomáson -3 méterről: 61 liter/perc 2, 2 bar nyomáson -4 méterről: 56 liter/perc 2, 3 bar nyomáson -5 méterről: 52 liter/perc 2, 5 bar nyomáson -6 méterről: 45 liter/perc 2, 8 bar nyomáson -7 méterről: 35 liter/perc 3, 2 bar nyomáson -8 méterről: 28 liter/perc 3, 4 bar nyomáson A megadott érték felett is tud a szivattyú nyomást előállítani, de akkor már a feltüntetett vízmennyiségnél kevesebbet tud szállítani. Pl. -7 méterről nem csak 3, 2bar-ra képes, hanem akár 4 bar nyomást is létre tud hozni, de ekkor már csak kb. 5 liter/perc szállítással. Felejtse el a vízdíjat! A jelenlegi villamos energia ár kb 40 ft/KWh mellet ez a házi vízmű mondjuk 5 méteres mélységből mindössze, kb 10. -ft/m3 áron termel vizet. Önnek mekkora áron számláz a vízmű szolgáltatója egy köbméter vizet? Nálunk jelenleg 735. -ft/m3, ami olcsónak számít, mert vannak települések az országban, ahol ez meghaladja az 1. 200. -ft/m3-t is.
Forrás:
Ezzel ritkán közelítik a rétegenkénti 20 százalékot, de az adott négyzetméterre jutó hatékonyság rétegenként összeadódik. Például az egyik a meleg színspektrumot, a másik a hideget alakítja árammá, így a rétegek kevéssé árnyékolják egymást. Fotó: MTI lyen hibrid technológiát fejleszt 2016 óta az Oxford PV nevű vállalat és a San Franciscó-i Swift Solar nevű startup. Az előbbi el is jutott a sorozatgyártás kapujába. Mindkét cég az igen ígéretes, úgynevezett perovszkitszerkezetű, mesterséges, mégis igen olcsón előállítható anyagokkal kísérletezett. Ez egy olyan mesterséges ásvány kristályszerkezete, amely nagyjából megegyezik a kalcium-titanátéval, és képes a hideg fényekből energiát nyerni, miközben a szilícium a melegebb fényspektrumból teszi ezt. Az idén kapható lesz A brit Oxford PV német gyárában még az idén elkezdődik e hibrid perovszkit-szilícum alapú új generációs napelemek gyártása, amelyek döbbenetes, közel 30 százalékos hatékonyságot értek el. Ráadásul az előállítási költségük – nagyobb sorozatok, a gyártás felfutása esetén – a töredéke lehet a szilíciumalapú áramtermelő cellákhoz képest.
Ha ez nem jön össze, akkor a hatásosság még ennél is alacsonyabb. A Moderna nem titkoltan arra készül, hogy jelentősen meghaladja ezeket a számokat. COVID-19 elleni vakcinájuk a Pfizer/BioNTech hasonló, szintén mRNS-alapú oltásához hasonlóan nagyon magas szintű, 94 százalékos hatásosságot mutatott a 3. fázisú vizsgálatok során a tünetes megbetegedés ellen, a súlyos esetek megelőzésében pedig csaknem 100 százalékban hatásosnak bizonyult. Most ugyanezt a forradalmi platformot igyekeznek mozgósítani az influenza ellen, miközben más vírusok kapcsán is dolgoznak mRNS-alapú védőoltások fejlesztésén. Az mRNS-alapú vakcinák úgy működnek, hogy a vírus egy vagy több fehérjéjének genetikai kódját mRNS formájában juttatják be az emberi sejtekbe. Az mRNS (vagy hírvivő RNS) alapvetően közvetítő molekulaként szolgál a fehérjeszintézis során. a génekről íródik át, majd az adott fehérje kódját a fehérjeszintézis helyszínére szállítja, ahol ez alapján megkezdődik a protein összeállítása. A vakcina esetében a kód nem a sejtmagból, hanem kívülről származik, de ezt az emberi sejtek nem tudják, és úgy kezelik, mint a saját mRNS-molekulákat, vagyis elkezdik legyártani a vírus fehérjéit.