2. Érettségi után: meddig jár a családi pótlék? Érettségi után: meddig jár a családi pótlék? Továbbra családi pótlék a januárban 18. életévét betöltött fiamnak, aki idén leérettségizett és nem tanul tovább? A családi pótlék (iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár. Ha a gyermek betöltötte 18. életévét, leérettségizett, és nem tanul tovább, akkor a családi pótlékra már nem jogosult. 3. Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásra? Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan merült fel bennem egy kérdés: Az szja törvény 46. § szerint az adóelőleget nem kell levonni bizonyos esetekben (egyéni vállalkozó, őstermelő). Nem nevesíti az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet. Sőt, a minimum órabér meghatározásakor már nem a teljes bruttó bér a kifizetendő, hanem a minimálbér 85 százaléka, a garantált bérminimum esetén a 87 százaléka ( miért a különbség? - lapon találtam a meghatározást). Mi a teendő? Valóban le kell vonni az szja-t az alkalmis bérből?
Az évente fizetendő felügyeleti díj bevezetésével minden olyan vállalkozás és vállalkozó részt vesz a hatósági-igazgatási tevékenységének finanszírozásában, amelyek/akik eddig is az élelmiszerlánc-felügyeletet végző szerv által nyújtott garanciák, szolgáltatások igénybevevői voltak. A díj bevezetésével lehetővé válik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladataival együtt járó költségek fedezetének biztosítása, egyúttal megvalósul a pénzügyi terhek arányosabb megoszlása az élelmiszerlánc szereplői között. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon () található. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.
A májusi teendők között ne feledkezzünk meg az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjról sem, hiszen az erről szóló bevallás is május 31-ig esedékes. A díjat július 31-ig és a következő év január 31-ig kell megfizetni két egyenlő részletben. Érdekesség, hogy egy jogszabályi változás következtében 2018-ra vonatkozóan már az úgynevezett áfa-regisztrált adóalanyok is kötelezettek a díj megfizetésére. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( NÉBIH) részére kell megfizetni, a pontos szabályokat pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályozza. Jelen cikk egy 2017. VI. 16-tól hatályos jogszabályváltozással foglalkozik, miszerint: "Felügyeleti díj bevallására és megfizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül. "
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk. A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a j övedelem 0, 1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed. Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.