chevron_right Pótszabadság elvált szülők részére 2020. 01. 07., 16:29 0 Tisztelt Szakértők! Egyes válaszadók szerint a 2012. július 1-jétől hatályos munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy gyermeknek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek tekinthető, így csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki egy háztartásban él a gyermekkel. Viszont egy másik álláspont alapján a ma hatályos szabályok szerinti azon megfogalmazás, hogy a"munkavállaló gyermeke után" nem zárja ki, hogy az elvált apa/anya is kérje és részesüljön pótszabadságban. Melyik akkor az irányadó? Köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Barabiga # 2021. 04. 06. 15:16 Kedves Válaszadók! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Férjemmel 2020. évben váltunk el. A gyermekelhelyezés közös megegyezéssel történt, a Bíróság elfogadta a megállapodásunkat, amit így utólag már másképp szövegeznék meg, ezért sajnálatos módon kerültek bele olyan kifejezések, mint különélő szülő, tartásdíj és hasonlók. És ezek így kerültek bele a határozatba is. A gyerekek a férjemnél maradtak egy faluban. A gyerekek lakóhelyeként a férjem címe lett megjelölve a bírósági határozatban. A gyerekek állandó lakóhelye jelenleg az én állandó lakóhelyemmel egyezik meg, az apukájuk címe tartózkodási helyként van megjelölve. Én is ugyanabban a faluban maradtam (mivel itt van a munkahelyem), egy másik ingatlanba költöztem, ahova lenne lehetőségem tartózkodási helyre bejelentkezni, amit még nem tettem meg, így addig nekem is ugyanaz a tartózkodási címem, mint a gyerekeknek. Az év elején azt nyilatkoztam a személyügyre, hogy a gyerekeim velem egy háztartásban élnek, viszont bírósági határozat van arról, hogy a lakóhelyük az édesapánál van.
Jobb lenne ehelyett a harc helyett valamilyen kompromisszum, pl. hosszabb kapcsolattartás a szünetekben, ha akkor könnyebben vesz ki szabadságot. 2018. 13:43 És ha nem tartja a kapcsolatot a gyerekekkel, akkor sem lehet tőle elvenni? 2018. 13:28 A pótszabadság a szülőnek jár, nem a nevelőszülőnek. 2018. 12:59 Üdvözlöm Önöket! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben. Férjemmel válunk, két kiskorú gyermekünk velem fognak élni, kizárólagos szülői felügyeleti jogban állapodtunk meg részemre. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben is jár-e az apának a gyermekek utáni 2+2 nap pótszabadság? Le lehet-e valahogyan mondatni róla? Lassan 1 éve külön élünk és még 1 napra sem vitte el a gyerekeket, tehát a szabadságait, nem a gyermekekkel való kapcsolattartásra használja fel. Továbbá, amennyiben újra férjhez mennék, akkor a férjemet (nevelőapát), megilleti-e majd a gyerekek után 2+2 nap pótszabadság? Vagy, csak ha közös gyermekünk fog születni akkor jár majd neki? Előre is köszönöm a segítségüket!
Ha a munkáltató oldalán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel, az Mt. alapján ilyenkor, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ezt lehetővé teszi, a munkáltató jogosult a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig átvinni, és köteles ezen időpontig kiadni. A kiadás időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása – csak különleges esetben Fontos kiemelni, hogy a módosítás és a megszakítás lehetősége olyan kivételes és súlyos jellegű indokokhoz kapcsolódhat, melyek megítélése szempontjából figyelembe kell venni többek között a munkáltató tevékenységét, működését, az ok felmerülésének időszakát és az akkor fennálló körülményeket is. Ennek megfelelően, amennyiben egy munkáltatónak például számolnia kell egy-egy időszakban a megnövekedett munkateherrel, erre nem hivatkozhat. További fontos elem, hogy amennyiben a munkavállaló vitatja a módosítás vagy a megszakítás jogszerűségét, a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli.
A fent részletezett lehetőségek alapján célszerű, még az elkövetkezendő pár napban számításba venni az eddig ki nem adott szabadságokat, és az azok kiadására nyitva álló lehetőségeket, hiszen ezzel számos cég kerülhet el komolyabb, akár munkajogi perekkel, esetleges bírságokkal járó problémákat. Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020. 12. 15. Forrás internet (részlet)
Ennek alapján az elvált, különélő szülő, aki például kéthetente hétvégéken, ill. ünnepek alatt tart kapcsolatot a gyermekkel nem jogosult pótszabadságra. Érdekesebb kérdést vet fel azoknak az elvált szülőknek az esete, akik olyan módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél. A jogszabály e kérdésre nem ad egyértelmű választ, de megalapozott érveket lehetne felsorakoztatni, hogy ilyen esetben mindkét szülőnek járjon a pótszabadság. Az apának gyermeke születése esetén pótszabadság jár, amelyet a munkavállaló igénye alapján legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Az apát megillető pótszabadság 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. E szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság egyéb esetei Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
A fenti kérdésre a választ szintén a Munka Törvénykönyve adja meg. A kérdésnek megválaszolásához az a döntő, hogy a munkajogi szabályok értelmezése szempontjából ki minősül gyermeknek? A 294. §-ban foglalt rendelkezések alapján, a törvény gyermeknek tekinti a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásában nevelt vagy gondozott gyermeket. Mindebből tehát az következik, hogy amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt. A betegszabadságról: 1997. évi LXXXIII. törvény - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 44. § Keresőképtelen, a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; Az megállapítható, hogy mindkét esetben nem a szülői felügyeleti jog az igénybevétel feltétele, hanem a saját háztartásban nevelése a gyermeknek. Amint onnan kikerült(t), ezek a jogosultságok már nem illetik meg.
Egyéb esetekben, ha a szabadság igénybevétele a tárgyévben megkezdődik és annak következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot, az a tárgyévben kiadottnak minősül. A szabadság kiadása során azonban figyelembe kell venni azt, hogy annak időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A felek az utóbbi szabálytól egyébként eltérően is megállapodhatnak. Kivételek a szabadság kiadásában Bizonyos esetekben a munkáltató jogszerűen adhatja ki a szabadságot a tárgyévet követő évben is. Ennek egyik esete az, amikor a felek a naptári évre vonatkozóan megállapodnak abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkavállalójának. Az Mt. által biztosított további lehetőség az, ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. a munkavállaló keresőképtelensége) miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni. Ilyen esetben a fennmaradó szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül adja ki a munkáltató, ami egyben kötelezettsége is.
KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT A 2021. ÉVIRE, TISZTELETTEL KÉREM JELEZZÉK VISSZA SZERZŐDÉS-HOSSZABBÍTÁSI, SZERZŐDÉSKÖTÉSI IGÉNYÜKET. Pótszabadságok Gyermekek után járó pótszabadság A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság jár. Ennek mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő. A gyermek utáni pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságra mindkét szülő jogosult. Szülőnek számít a vér szerinti szülő, az örökbefogató szülő, az együtt élő házastárs, továbbá a nevelőszülő és helyettes szülő, a gyám, valamint, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az eljárás már folyamatban van. A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz, hogy elvált szülők esetén jár-e a pótszabadság a különélő szülőnek. A Munka Törvénykönyve szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó törvény szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, tehát aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
2020. 13:33 Változott valami a pótszabadságot illetően? Mert az lenne a kérdésem, hogy a különélő szülő kérhet pótszabadságot gyermekünkre? Kizárólagos felügyeleti jogom van. Nem szeretném, ha valamiből kimaradna a gyermekem édesapja. A munka törvénykönyve szerint nem. 2013-as törvényt találtam meg eddig. 118§ és 294§ szerint nem jogosult, ha jól értelmezem. Zsugabubus18 2018. 10. 23. 19:47 Kedves Áron, köszönöm a segítséget! :) ObudaFan 2018. 17:09 De, szerepel: az Mt. 294. § c) értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. 2018. 12:17 otszabadsag/ Elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket. A Munka Törvénykönyvében semmiféle kitétel nem szerepel arra vonatkozóan, hogy csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki részt vesz a gyermek/ek nevelésében. Elnézést, nem okoskodni akarok, csak szeretnék teljesen képbe kerülni ezzel kapcsolatban.