Különböző típusú erek mintegy gomolyagot alkotva okozzák a nyaki eltérést. Szelektíven az erekbe juttatott, érelzáródást okozó anyagokkal lehet gyógyítani, vagy sebészi megoldás is szóba jöhet, bár sokszor nem igényel beavatkozást. Ha nem az erek, hanem a nyirokrendszer zavara áll fenn, úgy fokozatosan egyre jobban megduzzad a nyak, akár a mellkas szintjéig is leérhet a folyamat. Felülfertőzés esetén hirtelen még nagyobbra nő az elváltozás. Műtéti megoldást igényel. Jóindulatú daganatok: - Haemangioma (jóindulatú érdaganat). Gyorsan nő, általában fél éves kor előtt diagnosztizálásra kerül, és legtöbbször évek alatt spontán, kezelés nélkül is visszafejlődik. - Lipoma (jóindulatú zsírdaganat). Gyermekkorban ritka elváltozás - Teratoma: Az egyedfejlődés során rossz helyre vándorolt sejtek alkotják. Kezelés nélkül néha rosszindulatúvá válhat. Rosszindulatú daganatok: A felnőttekkel ellentétben a laphámrák gyermekkorban rendkívül ritka. - Lymphomák: Az immunrendszerből kiinduló daganatok. Messze a leggyakoribbak gyermekkorban.
A leukémia és egyes limfómák első tünete lehet egy vagy több régió nyirokcsomóinak megnagyobbodása, illetve egy-egy esetben más tumorféleségek áttétei is megjelenhetnek tapintható nyirokcsomó-megnagyobbodás formájában. Ilyenkor a védekező rendszert aktiváló okot nem találjuk, tehát nem egy zajló gyulladásnak megfelelő a nyirokcsomók viselkedése, általában a tapintásuk is más. Tehát rosszindulatú betegségre csak abban az egészen ritka esetben kell gondolni, ha valamilyen banális fertőzéssel, sebbel nem magyarázhatóan találunk makacsul megnagyobbodott nyirokcsomó(ka)t egy területen. Növekedés-elmaradás okai gyerekeknél Orrvérzés - Mi a teendő orrvérzés esetén? Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.
A gyermekkorban tapasztalható tünetek közül az egyik leggyakoribb a nyirokcsomó duzzanat, hiszen ez a fertőzések velejárója. Csak azért nem jelentkezik minden fertőzés alatt, mert sok nyirokcsomó a szervezeten belül, a szövetek között "elbújva" található. Elszórtan, kisebb csoportokban (nyak, hónaljárok, lágyékhajlat) a test szinte minden területén jelen vannak, sok helyen normálisan is kitapinthatóak. Méretük normálisan a borsótól az olívabogyó nagyságig terjedhet. Fő feladatot a szervezet védekező rendszerében töltenek be. A szervezetbe bekerült kórokozók a nyirokerek közvetítésével eljutnak a nyirokcsomókba, ahol az ott képződött – vagy szintén a nyirokerek által odaérkező – védekező sejtek elpusztítják őket. Tehát leggyakrabban fertőzés hatására jelenik meg, ez az ú. n. reaktív nyirokcsomó duzzanat. Az oka legtöbbször banális vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés. Általában nem csak egy nyirokcsomó érintett, hanem a fertőzött szervhez legközelebb álló nyirokcsomó csoport vesz részt a küzdelemben.
Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a gyermek állapota ezt indokolja, illetve ha a nyirokcsomó megnagyobbodás minden ok nélkül jelentkezett, nem szűnt 2-4 héten belül vagy folyamatos növekedést mutat. Dr. Lónyai Rita Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is! Oldalunkon található cikkek segítik az online betegfelvilágosítást, a hiteles, szakmailag megalapozott információ szerzést, azonban nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot.
Ilyenkor feltétlenül szakorvoshoz kell küldeni a beteget, és részletes kivizsgálásra van szükség. Az alapos vizsgálatot követően vérvételre kerül sor, és amennyiben a beteg állapota vagy a nyirokcsomó jellege indokolja röntgen, ultrahang, komoly betegség gyanúja esetén komputertomográfos (CT) vizsgálatra is sor kerülhet. Gyakran a betegség megállapításához szükséges a nyirokcsomó sebészi eltávolítása és a szövettani vizsgálat, a további gyógykezelést csak ezután lehet elkezdeni. Forrás: Dr. Apjok Enikő Gyógyhírek (a Heim Pál Gyermekkórház havilapja)
Másik gyakori ok a sérülés. A lábsebek a térd- vagy lágyékhajlatban, a kar sérülései a hónaljban okoznak duzzanatot. Nehezíti a felismerést, hogy mire a nyirokcsomó-gyulladás megjelenik, az eredendő ok – mondjuk egy kis felületes bőrsérülés – már rég meggyógyult. Vannak más, mint említettük, nagyon ritka okai is a nyirokcsomó-duzzanatnak, melyek felismerése szakorvosi feladat. Ám az esetek többségében könnyen gyógyuló, banális betegségről van szó. Megnagyobbodott nyirokcsomó esetében tehát a teendők a következők: 1. El kell dönteni, hogy gyulladásos eredetű-e vagy sem. 2. Keresni és gyógyítani kell a kiindulási gócot. 3. Amennyiben a nyirokcsomó megnagyobbodása gyulladásos előzmények nélkül, tartósan fennáll, sőt még növekszik is, a primer góc kitartó keresése mellett a nyirokcsomó műtéti eltávolítása (és szövettani feldolgozása) is szóba jön, hogy a kórisme ismeretében megfelelő kezelést lehessen biztosítani. dr. Votisky Péter és dr. Kállay Krisztián fül-orr-gégész gyermekorvos
Az ötödik nyirokcsomócsoport az úgynevezett másodlagos nyirokcsomócsoport: a fenti, továbbá a mélyebb területek, az arc, garat felületes nyirokcsomóin már áthaladt nyirok gyűlik bennük össze és szűrődik bennük meg. Az ily módon összegyűjtött nyirok – egy felnőttnél naponta három liter képződik belőle! – egyre nagyobb nyirokereken, valamint a másodlagos és harmadlagos nyirokcsomókon áthaladva végül a szív közeli nagyvénákba, visszerekbe ürül. Az immunrendszer fontos állomásai A nyirokcsomók azonban nemcsak szűrők, hanem a szervezet védő immunrendszerének igen fontos állomásai is. A különböző gyulladásos folyamatoknál és a daganatos megbetegedéseknél a nyirokcsomók megnagyobbodnak. A vázolt területi elhelyezkedés ismerete segíthet az elsődleges góc megtalálásában. Ugyanakkor elkülönítési, felismerési nehézséggel is jár. Így például a csecsnyúlványon elhelyezkedő, gyulladt, duzzadt, fájdalmas nyirokcsomó akár a csecsnyúlvány-gyulladás (masztoiditisz) képét is utánozhatja, ami viszont súlyos kórkép, műtéti beavatkozást igényel.
Ez azt jelenti, hogy a bőrük alatt található aprócska nyirokcsomók is sokkal feltűnőbbek, nemhogy könnyebb megtapintani őket, de sokszor szemmel láthatóan is "kidudorodnak". Tehát a teljesen egészséges két-három-négyévesek nyakán a bőr alatt borsónyi csomócskákat mindig lehet találni, és például egy torokgyulladás alatt ezek mind meg is duzzadnak – vagy egy rosszcsont óvodás csupaseb térdeihez a lágyékhajlatban gyakran csatlakoznak tapintható, babnyi méretű nyirokcsomók. Ezek a megnagyobbodások aztán az aktuális gyulladás elmúltával meg is szűnnek. Nyirokcsomó-gyulladás Vannak olyan baktériumok, amelyek olyan heves reakciót váltanak ki, hogy maga a nyirokcsomó-gyulladás a kezelendő betegség. Ilyenkor magas lázzal és az adott nyirokcsomó kifejezett megnagyobbodásával és fájdalmával találkozunk. Ez az állapot antibiotikummal, szükség esetén az érintett terület párakötésével gyógyítható – igen ritka az az eset, amikor az elgennyesedett nyirokcsomót sebésznek kell kiürítenie. Gyerekkorban szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő rosszindulatú betegségek, melyek tünetként nyirokcsomó-megnagyobbodást okoznak.
Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek.