A kormány változtatás nélkül fogadta el a kamara orvosi bérekre vonatkozó javaslatát. Bár hivatalos formában még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, de a Magyar Orvosi Kamara már feltette oldalára a szóbeli megegyezés keretében elfogadott bértáblát Ez az orvosok jövendő bérét meghatározó, 10 fizetési kategóriát tartalmazó táblázat az alábbi összegeket tartalmazza tartalmazza. Frissítés: A Magyar Közlöny 224. számában (2020. október 14. ) megjelent a kérdést összefoglaló törvény "2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról" címmel. Ebből kiderül, hogy az eredeti nyilatkozatoktól eltérően az alábbi – 'Új orvosi bértábla 2021″ – fizetési összegeket csak 2023-ra fogják elérni az orvosok. Sajnos a törvény tartalma, számos problematikus pontja változtatásra és további kiegészítésre szorul, amivel kapcsolatban az egyeztetések folyamatosan zajlanak. Várhatóan más egészségügyi területet is ennek keretében szabályoznak majd. A háziorvosok és fogorvosok bére illetve a praxisközösségekkel összefüggő – tervezett, esetleges – differenciálása körül különösen nagy a bizonytalanság.
Például az egyik november végi kormányrendelet az eredetileg kitűzött 2021. január 1-jei határidőt március 1-re módosította, amikortól Magyarországon ténylegesen életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony. Ugyanakkor a rendelet azt is előírta, hogy az orvosok már január 1-jétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket. (Az Index nemrég kiderítette, hogy az emelt orvosbérek február elején valóban megérkeztek az érintettekhez. ) Az említett rendelet azzal azonban nagy port kavart, hogy megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak a felmondást a veszélyhelyzet ideje alatt. Heves érzelmek októbertől márciusig Időközben újabb mérföldkőhöz érkezett a történet, mikor az év végével létrejött a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság, akik állításuk szerint végig egyeztettek az átalakítás mikéntjéről, és annak megosztó, vitás pontjairól a Magyar Orvosi Kamarával, akárcsak a szakma főbb szakmai szervezeteivel, szakszervezeteivel. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői októbertől napjainkig a házon belül zajló egyeztetések mellett nem egy aggályukat és félelmüket fogalmazták meg a nyilvánosság, a közvélemény felé is.
Megjelent hétfőn a parlament honlapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénytervezet, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg. A törvényjavaslat szerint három lépcsőben valósul meg az orvosok béremelése, először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban kaphatnak emelést az orvosok. A javaslat rendelkezik a hálapénz büntethetőségéről is. A javaslat rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a kereteket az orvosi béremeléshez, az illetményszámításhoz és minősítéshez, a javaslat továbbá rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, munkaidőre, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a törvény elfogadása után a kormány rendeletben fogja rögzíteni. A törvényjavaslat alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alapvetően csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.
Minősítéstől függően az alapbér +/-20 százalékkal változhat A javaslat szerint évente legalább egyszer kötelező írásban minősíteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, akinek az illetménye ettől függően plusz/mínusz 20 százalékkal módosítható. Azaz, miután az alapbér nem módosítható, a majdani minősítést megelőlegezve a bértáblában szereplő összeg 80 százalékával érdemes induláskor számolni az érintetteknek. Hálapénzért börtön Az egészségügyi jogállásról szóló törvényjavaslat része a Btk. módosítása, mely szerint aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Alább a bértáblák lépcsőzetes változása
Koronavírus vs. hálapénz Míg az Index vár a délelőtt folyamán befutó adatokra, hogy azokat közzétegye, ha visszatekerünk az időben, még október elején derült ki, hogy több hónapos előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) régóta szorgalmazott javaslatait, többek között az orvosok eddig példátlan béremeléséről, illetve a hálapénz kivezetéséről. Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondta, a koronavírus volt a hazai egészségügy sokak által jó ideje sürgetett átalakításának fő katalizátora. A kormányfő kihangsúlyozta, egyetértenek abban a MOK-kal, hogy a járványhelyzettel járó emberfeletti munkát a mostani bérszínvonal mellett aligha tudják teljesíteni az orvosok és összességében az egészségügyi dolgozók. A járvány – amely egyelőre felfutóban van – szakította át a gátakat, mert az eleve túlterhelt egészségügy nagy eséllyel csak még túlterheltebb lesz. Az előttünk álló hónapokat, fél évet, egy évet lehetetlen olyan kollégákkal végigcsinálni, akik előtt nincs perspektíva – emelte ki Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az Indexnek adott interjújában, amelyben a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot értékelte.
Egyesek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mától új időszámítás kezdődik a magyar egészségügyben, míg mások egyenesen rendszerváltásnak nevezik, ami most az ágazatban történik. Hogy a nagy ívű kijelentések mennyiben állják meg a helyüket, nagyban függ a ma napvilágot látó adatoktól is, hogy a szektor dolgozói közül tegnap éjfélig hányan írták alá a szerződést, amely belépteti őket az új rendszert jelentő egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Vagyis jelenleg a legfontosabb kérdések egyike, hogy marad-e elegendő orvos, valamint egészségügyi dolgozó a harmadik hullám kezdetén, hogy működtesse az újragondolt közfinanszírozott hazai egészségügyet. Aki most egészségügyi dolgozóként nem írja alá a szerződését, annak mától automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerőfelszívó-kapacitása.
besorolási osztályba tartoznak a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők, akik attól függően, hogy hány éve dolgoznak a közszolgálatban, a következő elnevezésekkel illetett szinteken dolgozhatnak: gyakornok, előadó, főelőadó és főmunkatárs. Az alábbi táblázatban látható, hogy 2021-ben fizetési fokozatokkal és szorzószámokkal kell számolni a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők és kormánytisztviselők bérének megállapításánál. II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők) 0-2 1, 6 Előadó 2-4 1, 9 2, 0 2, 2 2, 25 2, 3 Főelőadó 12-15 2, 5 15-18 2, 6 18-21 2, 65 21-24 2, 7 24-27 2, 8 27-29 2, 85 29-31 2, 9 Főmunkatárs 31-33 33-35 4, 0 35-37 Létezik egy III. besorolási kategória is, ahová az ügykezelők tartoznak. Ebbe az osztályba a pályakezdő gyakornokok, valamint a végzettséggel nem rendelkező ügyintézők tartoznak. Az alábbi táblázatban látható, hogy 2021-ben fizetési fokozatokkal és szorzószámokkal kell számolni a III. besorolási osztályba tartozó köztisztviselők és kormánytisztviselők bérének megállapításánál.